Archívum

A Magyarországon található mintegy 4,4 millió lakóingatlan kétharmada energetikai szempontból elavult, az utólagos szigetelés iránt egyre nagyobb a kereslet, de a megrendeléseket visszaveti a munkaerőhiány - közölték az MTI által megkérdezett építőipari szereplők.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), az építőipari segédanyagokat gyártó Mapei Kft., valamint az Épületszigetelők, Tetőfedő, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az építtetőknek számolniuk kell a kivitelezések elhúzódásával és a munkadíjak, illetve az anyagárak emelkedésével. A MÉASZ azt javasolja az építtetőknek, hogy felújításkor kössenek szerződést a kivitelezővel, amely a számlákkal együtt garanciaként is szolgál.

A Mapei Kft. a lakásépítések és felújítások felfutása miatt a hőszigetelés iránti igény növekedésére számít, főként az őszi időszakban, a MÉASZ azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági megrendelésállomány kétszámjegyű visszaesést mutat az ősz elején az előző év azonos időszakához képest.

A szövetség szerint mindez az építőipari vállalkozások kapacitáshiányával magyarázható, ebből következően egyelőre csak azok a kivitelezések indulnak el, amelyekre a cégek több hónappal korábban leszerződtek, továbbá amelyeket április-májusban már előkészítettek. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a lakossági oldalon is szükség lenne ösztönzőkre, például áfa-visszatérítésre.

A magyarországi hőszigetelőanyag-gyártók kapacitása ugyanakkor elég a kereslet kielégítésére, termékhiánytól nem kell tartani.

A hőszigetelés anyagköltségénél a Mapei Kft. négyzetméterenként nettó 4000-5000 forinttal számol, miközben a kivitelezői díjak az előző években mért nettó 5000 forintról akár a duplájára is emelkedhettek. A hőszigetelő rendszerek rétegfelépítése az elmúlt években nem változott, csupán a hőszigetelő réteg vastagsága nőtt, ezzel arányosan javult a hőszigetelő képességük is, ezért a régebbi szigeteléseket érdemes lenne megújítani a Mapei Kft. szerint.

Debrecen a legdrágább vidéki egyetemi város, az egy-másfél szobás garzonok átlagos négyzetméter ára 400-450 ezer forint közötti volt az elmúlt negyedévben, az átlagár 29 millió forintot ért el, miközben a nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is lehet vásárolni a Duna House adatai szerint.

A társaság közölte azt is, hogy az egy-másfél szobás garzonok a fővárosban 20-25 millió forint közötti áron érhetőek el.

A tanévkezdés előtt elemzésükben kifejtették, több tényező befolyásolhatja, hogy ingatlant vásárolni vagy bérelni éri meg jobban. Például az is, hogy az egyetem elvégzése után is az adott városban marad-e a fiatal, hiszen hosszútávon jobban megéri saját tulajdonú ingatlanba belevágni, a kezdeti magasabb költségek ellenére is.

A tanévkezdés előtt elemzésükben kifejtették, több tényező befolyásolhatja, hogy ingatlant vásárolni vagy bérelni éri meg jobban. Például az is, hogy az egyetem elvégzése után is az adott városban marad-e a fiatal, hiszen hosszútávon jobban megéri saját tulajdonú ingatlanba belevágni, a kezdeti magasabb költségek ellenére is.

Benedikt Károly elemzési vezető szerint vidéken sokkal kisebb a különbség a havi bérleti díj és az átlagos négyzetméterár között, mint a fővárosban, így sokkal kifizetődőbb lehet az ingatlan megvásárlása, amennyiben hosszútávra tervez a fiatal.

Vidéken legmagasabb árakkal a Debrecenben tanulók találkozhatnak, ennél valamelyest mérsékeltebb árakkal lehet kalkulálni Győrben, Kecskeméten, Szombathelyen és Veszprémben, ahol 310-385 ezer forintos átlagos négyzetméterárra lehet vásárláskor számítani.

Felélénkítette az albérletek piacát a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, az azt követő tíz napban a magánszemélyek 28 százalékkal több hirdetést adtak fel, mint az azt megelőző tíz napban - derült ki az ingatlan.com legfrissebb körképéből.

A ponthatárok kihirdetése utáni egy hétben a kiadó lakások átlagos bérleti díja a fővárosban 160 ezer forint volt, ez megegyezik az 1-2 héttel korábbi szinttel és a többi egyetemi városban is stabilak maradtak az árak. Az elemzésből az is kiderült, hogy Budapesten 65 ezer forint egy kiadó szoba havi átlagára. Debrecenben, Pécsen és Miskolcon egyaránt 35 ezer forintot kérnek a szobákért, Szegeden és Győrben pedig 45 ezer forintot kell adni értük.

A piac élénkülése, a felpörgő kereslet idáig nem járt együtt a bérleti díjak emelkedésével, részben a kínálatbővülés miatt.

Egyre tudatosabbak az emberek a lakásbérleti szerződések megkötésénél, ugyanakkor a megkérdezettek fele továbbra sem tudja, mire szolgál pontosan a biztosíték (kaució), és a bérleti szerződés jogszerű felmondásával kapcsolatban is sok a bizonytalanság - derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből.

Az egyetemisták körében népszerű fővárosi kerületekben 2-4 éves bérlés helyett érdemesebb lehet lakást vásárolni - derült ki a Takarék Index friss elemzéséből.
A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján számolt úgynevezett fedezeti időtáv - amely megmutatja, legalább mennyi idő után érdemesebb megvenni, mint kibérelni egy lakást - az index készítői által vizsgált budapesti kerületekben 1,8-6 év közötti. Az egyetemisták körében népszerűbb VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben már 2-4 éves bérlés helyett is érdemesebb lehet a vásárlást választani.

Sok e-mailt küldtek közös képviselők és tulajdonosok is a szégyenpadra ültetett tulajdonosok esetét elemző írásra. Elkeseredett képviselők jelezték, hogy ha nem tennék ki a társasházi hirdetőtáblára a nem fizető tulajdonosok nevét, nem fizetnének. Mások szerint ettől nem lesz jobb a fizetési hajlandóság.

Az elmúlt héten a …….megyei Kormányhivatal ……………….. Járási Hivatala ellenőrzést végzett egy bejelentés miatt, mely szerint a …………….. utca 2. alatti épület egyik erkélyén egy eb állandóan kint van, esik rá a hó, az eső és most süti a nap.

A vizsgálatot végző fiatalember megállapította, hogy az eb (vagy esetleg farkas?) egy szobor, tehát nem történt állatkínzás

Mérséklődött az összeolvadások és felvásárlások (M&A) magyarországi piaca tavaly, a legvonzóbb befektetési célpont továbbra is az ingatlan és a technológiai szektor volt, a külföldi befektetők aránya a korábbi évekhez képest ismét nőtt - derül ki az EY elemzéséből.

A KSH ma megjelent adatai alapján, 2019. I. negyedévében 3661 új lakást adtak át országosan, ami 2010 óta a legerősebb évkezdetet jelenti. Ugyanakkor a kiadott 9639 új lakásépítési engedély már minimális csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, igaz ez még mindig a második legmagasabb volumen 2007 óta.

Napjainkban Magyarországon az emberek döntő hányadának a legfontosabb vagyontárgya a háza vagy a lakása. Épp ezért számomra érthetetlen, hogy nagyon sokan nem vesznek részt a társasházi közgyűlésen: nem érnek rá, fontosabb dolguk van, vagy egyszerűen csak… és nincs magyarázat. Miközben a tizedannyit (sem mindig) érő autót rendszeresen szervízbe viszik, s ott konzíliumot tartanak a szerelővel, részletesen megbeszélve az olajcserét, a levegőszűrő cserét, az akku állapotát, és a sort még folytathatnám.

Tíz éve először 2018-ban lépte át a 100 ezret a folyósított lakáshitelek száma, a múlt évben összesen 108 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, ami egyébként 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - közölte az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva.

Az -normál esetben - nem lehetséges!

MINDENKÉPPEN szükséges egy meghívó, amit írásban meg kell küldeni az érdekelteknek + jól látható helyen a társasházban(több épület esetén az épületekben is ) ki kell függeszteni. A meghívó kötelező „kellékeiről" a 2003.évi CXXXIII törvény az alábbiak szerint rendelkezik:

34. §.(1) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) a közgyűlés időpontját és helyét;

b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet;

Az egyik házban, amit kezelünk, 130 forint a közös költség négyzetméterenként, a másik házban 330 forint és kevés. Nyilván ez utóbbi házban mondják, hogy sok a közös költség, különösen azok, akik korábban egy ilyen 130 forintos házban laktak.

Joggal tehetik fel a kérdést, miért ekkora a különbség?

Ne gondoljon senki azokra a luxus WC fülkékre, ahol diszkrét zene nyomja el a toalettben keletkező zajokat. A panelházakban élők évtizedek óta zajközösségben élnek, tudják és hallják: mi történik felettük és alattuk, legalábbis a fürdőszobákban. Az újabb építésű társasházakban valamivel jobb a helyzet, a hangszigetelés nem tökéletes, de talán elfogadható.

Láttak már olyan udvaros társasházat, ahol a tulajdonosok nem használhatják az udvart, legfeljebb átmehetnek rajta? Hogy a valóság még hihetetlenebb legyen, az udvar fenntartásának javításának költségei viszont a tulajdonosokat terheli.

Egy korábbi bejegyzésben már megírtam: van, ahol a beruházó az alapító okirat egy eldugott pontjában „hozzárendelte" az udvari parkolók használati jogát egy néhány négyzetméteres raktárhoz. "Véletlenül" ez a raktár a beruházó tulajdonában maradt, a tulajdonosok pedig nem tudnak parkolni a saját udvarukon.

Sokaknak lehet ismerős, hogy a társasházuk egyik lakója nem fizeti a vízdíjat. A vízszolgáltató cégek sokáig sikeresen lobbiztak annak érdekében, hogy ilyen esetekben a társasház- azaz a többi tulajdonos- fizessen a nemfizető helyett is. Ez a helyzet ma is.

Tegyük hozzá, általában aki nem fizet, mert nem tud, nem akar fizetni vízért, az nem fizeti a közös költséget sem. Egy kisebb ház esetében egy-két ilyen tulajdonos borítja a ház költségvetését.

Budapesten az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az OTP Jelzálogbank statisztikája alapján az idén 750 ezer forint, jövőre pedig 850 ezer forint körül alakulhat - közölte a cég kedden.

Az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az 50 százalékot a budapesti ingatlanpiacon a Duna House adatai alapján.

A Duna House minden általa közvetített tranzakció után rögzíti az eladók és a vevők motivációit. A befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék között volt a fővárosi ingatlanpiacon, de tavaly decemberben már 53, idén januárban pedig 54 százalék.

Trendszerűen csökken az ingatlanbefektetések hozama, ugyanis a hasonló méretű és fekvésű eladó, illetve kiadó lakások eladási árának és bérleti díjainak összevetéséből számított Ingatlanpiaci Hozam Index a teljes magyar piacon 5,86 százalék. Ha egy ingatlantulajdonos a lakását bérbe adta, akkor 2018. február eleje és 2019. január vége között az adott ingatlan vételárának 5,86 százalékát várhatta el bérleti díjként egyéves viszonylatban - közölte a Reálmonitor Kft. saját számításaira hivatkozva.

Tovább emelkednek a lakásárak, a használt lakásoknál 5-6 százalékos, az újépítésű lakásoknál pedig 4-6 százalékos áremelkedésre lehet számítani idén a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérése szerint.