Archívum

A lakosság 11 százaléka tervez lakásvásárlást az idén, az ingatlanvásárlásra készülők 10 százaléka tervezi, hogy korábbi nyugdíjcélú megtakarítását lakásvásárlásra használja fel, 8 százalék lejáró állampapírban tartott pénzét fordítja erre - közölte a CIB Bank szerdán az MTI-vel legfrissebb reprezentatív felmérése alapján.

A tájékoztatás szerint a vásárlást tervezők háromnegyedének van készpénze, saját forrása a vásárláshoz, az állami támogatások - például falusi CSOK, babaváró - majdnem ötödüknek jelentenek segítséget a finanszírozásban.

Az idén az első negyedévben mintegy 10 százalékkal több olyan ingatlant adtak el, amelyet befektetési céllal vásároltak a vevők, mint egy évvel korábban - közölte a Duna House szerdán.

Kifejtették, míg korábban egy 80-100 millió forintért vásárolt lakást könnyedén ki lehetett adni átlagosan havi 250-300 ezer forintért, addig mára az ingatlanárak emelkedése nincs összhangban a bérleti díjak növekedésével. Egy 120-130 millió forintos lakás esetén ugyanaz a havi bérleti díj már alig 2,5-3 százalékos bruttó hozamot jelent, ebből pedig még lejönnek a karbantartási költségek, a közvetítői díjak, az adóterhek és az esetleges üresjárati időszakok is.

Kiemelték, a befektetési döntésekben a kamatkörnyezet változása is szerepet játszhat. Korábban az 1-2 százalékos banki kamatok mellett az ingatlan-bérbeadás reális alternatíva volt, mostanra az állampapírokban vagy lekötött betétekben 6-9 százalékos hozam is elérhető.

A hozamkülönbségek miatt pedig az ingatlanból származó passzív jövedelem már kevésbé lehet vonzó, mint korábban. Főként, ha azt kiadással, adminisztrációval, fenntartással és karbantartással együtt kell megtermelni.

A magyarországi lakáspiacon 2024 vége és az idei első negyedév is nagyon intenzív időszak volt, amelyben több makrogazdasági tényező - a magas foglalkoztatottsági szint, a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése és a reáljövedelmek bővülése - is a kereslet élénkülésének irányába hatott - mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) osztályvezetője szerdán online is követhető sajtótájékoztatón.

A szakember a jegybank májusi lakáspiaci jelentését ismertette, kiemelve, hogy a vizsgált időszakban átmeneti keresletélénkülést tapasztaltak, amelynek hátterét a hazai lakossági állampapírpiacon felszabaduló források adták. Ennek következtében a lakosság két negyedév alatt csaknem 300 milliárd forintot csoportosított át a lakáspiacra, amelyen belül ez a pluszforrás elsősorban az új lakások piacán csapódott le.

Hozzátette, hogy emellett - idén az első három hónapban - az önkéntes nyugdíjpénztári forrásoknak a kormány által lehetővé tett lakáscélú felhasználása is élénkíthette a piacot.

Jelezte ugyanakkor, hogy az érintettek által márciusig igényelt 38 milliárd forintból 17 milliárd forintot már kiutaltak, az összegnek nagyjából a fele viszont a hiteltörlesztéseket finanszírozta.

Winkler Sándor közölte, az élénk keresletet az is jelzi, hogy a magyar ingatlanpiacon tavaly 153 ezer tranzakció történt, a bővülés pedig idén az első negyedévben is folytatódott: márciusban az ingatlan-adásvételek száma országosan, éves összevetésben 14 százalékkal nőtt.

Az élénkülő keresletre példaként említette még, hogy az év első három hónapjában, elsősorban Budapesten, mintegy 18 százalékot ért el azon tranzakciók aránya, ahol licitáltak az ingatlanokra.

Tavaly 3647 kérelmet nyújtottak be magyarországi ingatlanvásárlásra Európai Unión kívüli külföldi állampolgárok, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban; hasonló aktivitásra utoljára 2019 előtt volt példa - közölte a Duna House.

A cég elemzése szerint a benyújtott kérelmekből 3485 részesült pozitív elbírálásban (95,5 százalék), ez az éves becsült ingatlantranzakciók 2,8 százalékát fedte le, a 2023-as 2,7 százalék után.

Tavaly a kínai ingatlanvásárlók voltak a legaktívabbak a hazai ingatlanpiacon, az EU tagállamokon kívüli vásárlások mintegy harmadát tették ki 1106 tranzakcióval, azaz 71 százalékos növekedéssel 2023-hoz képest. Az adásvételek 16 százalékát vietnámi vevők adták- közölték.

Kedves kollégajelölt hölgyek és urak!

240 órát töltöttünk el együtt a Debreceni Szakképzési Centrum által szervezett társasházkezelői tanfolyamon. Az elején azt mondtam: nincs kényes kérdés, csak rosszul felkészült előadó! Dicséretetekre legyen mondva, nem kíméltetek.

Sokszor megesett, hogy egy óránál is többet vitáztunk a társasházi törvény egy egy pontjánál, s egymással is vitatkoztatok, mire egyezségre jutottunk. Mindenkinek volt rémisztő története magukat kiskirálynak képzelő társasházkezelőkről, információt és az iratokat visszatartó leváltott közös képviselőkről......

Egyre többen hívnak fel telefonon, felháborodva azona a gyakorlaton, hogy újabban a földhivatal nem enged betekintést az egyébként közhiteles nyilvántartásnak minősülő iratokba.

A Ptk. 5:166. § (3) -, az Ákr. 33. § (3) -, és az Inytv. 67. § (3) egymással összhangban álló bekezdéseinek rendelkezései értelmében a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem részes fél („harmadik személy" avagy „kérelmező") azokban az esetekben ismerheti meg az okirattár tartalmát, ha igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Magyarország városaiban több olyan társasház van, ahol a helyi önkormányzat tulajdonnal rendelkezik. Azokat a lakásokat az önkormányzat adja ki szociális, vagy piaci alapon. Egyes városokban a bérleti díjat az önkormányzat beszedi, de a közös költséget, és a felújítási alapba szedett összeget nem hajlandó a lakásai után beszedni. Vajon jogosan jár-e el az önkormányzat?

A társasházi közös költség behajtása valóban a közös képviselő feladata a társasházi törvény alábbi rendelkezése alapján:

„43.§.(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:

c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit."

A világért sem szeretném a 40 550 000 000 forintos jegyzett tőkéjű társaság rossz hírét kelteni.( A matekból gyengébbek kedvéért 40 milliárd és 550 millió forint).

Azért gondolok arra, hogy baj lehet a cégnél, mert egy engedményezés előtti utolsó fizetési felszólító akadt a kezembe.

Az MVM NEXT Energiakereskedelmi Zrt küldte, és kibontva került a postaládámba, több más levél közé bújva. Így csak utólag vettem észre, hogy a címzett az egyik - általam kezelt -társasház egykori tulajdonosa.

Minimálisan enyhült a népszerűségük idén, mégis rekord árszintre kerültek a megfizethetőségükről és kiszámítható fenntartási költségükről ismert panellakások a hazai ingatlanpiacon - közölte a Duna House ingatlanforgalmazó cég pénteken.

Kiemelték, Budapesten a panelekért fizetett négyzetméterár a tavalyi átlaghoz képest kétszámjegyű, 13 százalékos drágulást mutat (789 ezer forint/négyzetméter), a panellakásra fordított átlagos összeg pedig megközelítette a 42 millió forintot.

A slágerlakótelepek lakásait illetően azonban a milliós négyzetméterár sem ritka. Fővárosi házgyári lakásra 500 ezer-1,22 millió forint közötti négyzetméteráron, 24-83,75 millió forintig terjedő összegért szerződtek a Duna House ügyfelei idén - írták a közleményben.

A Duna House Barométer 2024 harmadik negyedévére vonatkozó kiadványa szerint a fővárosi és a keleti országrész panelárindexe mindenkori csúcson áll, mindössze a nyugati vármegyékben tapasztalható 7 százalék körüli enyhülés a területen rekordnak tekinthető idei második negyedéves értékhez képest - írják a közleményben.

Jövőre a nagyobb városokban is erősödhet a fiatalok részesedése a lakáspiaci tranzakciókból, mert az új gazdaságpolitikai akciótervben külön pontban dolgoznák ki a fiatalok lakhatási megoldásait, emellett a külföldi vevők száma is emelkedhet a következő időszakban - közölte az ingatlan.com az kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és saját adatai alapján..

Kormányprogramokra és kedvezőbb kamatozású piaci finanszírozásra volna szükség ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások volumene ismét emelkedjen - közölte pénteken az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), reagálva az Orbán Viktor miniszterelnök által tett bejelentésekre, amelyekre közleményük szerint az építésgazdaság szereplői is felfigyeltek.

A társasházak többségében a közgyűlés azt a felhatalmazást adja a számvizsgáló bizottságnak, hogy náluk lehet érdeklődni, jelentkezést leadni a közös képviseletre jelentkezőknek. Ezt a felhatalmazást a számvizsgáló bizottság tagjai rendszeresen arra használják fel, hogy szelektálják a jelentkezőket és önkényesen választanak nekik tetsző jelölteket, akiket meghívnak a közgyűlésre.

Ez a tevékenységük megbízás nélküli ügyvitelnek felel meg, amivel megfosztják a tulajdonosokat a megismerés, kiválasztás és javaslattétel lehetőségétől. Az esetek döntő többségében a meghívóból még az sem derül ki, hogy hány jelölt kerül a közgyűlés elé!

A társasházi törvény 34.§-a rögzíti, hogy mit kell tartalmaznia a meghívónak!

Minősített sikkasztások miatt emelt vádat a győri járási ügyészség egy nővel szemben, aki az általa képviselt két társasháztól összesen 16 535 968 forintot sikkasztott el. Nem ez az első eset, hogy egy társasházi közös képviselő nem tud ellenállni az általa kezelt jelentős mennyiségű pénznek és annak jó részét eltulajdonítja. Noha ez nem általános jelenség, ezeket az eseteket szigorúbb ellenőrzéssel meg lehetne előzni, ám a több mint 20 éves társasházi törvény például nem ír elő semmilyen végzettségi minimumot társasházi pénzügyeket ellenőrző számvizsgálói tagsághoz, így ezek az ügyek simán átcsúszhatnak a tulajdonosokon - állítja a szakértő.

Más városok számára is intő jel lehet az debreceni ingatlanhelyzet, ahol az épülő gyárak miatt több ezerrel nőtt az albérletkeresők száma, kibillentve a hosszú évek alatt kialakult egyensúlyt. Szakértők a budapesti Airbnb-pánikhoz hasonlítják a történteket, a városban és környékén mégis sokan attól tartanak, hogy az ipari beruházások miatt elértéktelenednek az ingatlanok.

- Az első hét hónapban 60 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát a fővárosban, mint az előző év azonos időszakában; a budapesti lakások átlagos négyzetméterára 3 százalékkal 914 ezer forintra emelkedett; az átlagos, 65 négyzetméteres otthonra fordított összeg pedig 4 százalékkal nőtt, megközelítette a 60 millió forintot - közölte a Duna House ingatlanforgalmazó pénteken.

2024 első fél évében 6027 új lakás épült, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ami ugyancsak 18 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól - ismertette szerdán kiadott jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A rohamosan növekvő lakásárak miatt sokan pánikszerűen menekülnek előre. Úgy vásárolják meg a lakásokat, hogy még a telket sem látják. A papír pedig mindent kibír. A profi kártyások pókerasztala békés gyerekzsúrok helyszíne a tervezői asztalokhoz képest. A tervező azt ígér, amit csak nagyon ritkán tud teljesíteni..

Jobb esetben a tervező a kivitelezővel közös cégben érdekelt, ezért ilyekor kisebb a kockázat, de nem javaslom senkinek sem, hogy terv alapján fizessen előre.

Napjainkban még egy kisebb javításra is akkor adnak árajánlatok a szakipari munkát végző cégek, ha legalább az anyag árát előre megkapják. Jónéhány árajánlat 3-4 napig érvényes, mert az elszabadult árhullám miatt az előleggel rohannak bevásárolni, s nem a saját pénzüket kockáztatják.

Az eljárás a kivitelezők szempontjából érthető, de a vásárlói kockázat nagysága miatt érdemesebb a használt lakások között keresgélni. Ott legalább annyi esélye van a vásáróljelöltnek, hogy szakemberrel érkezve alaposan végig tudják nézni a megvásárolni kívánt ingatlant. Inkább érdemes kifizetni egy hozzáértőnek néhány tízezer forintot a szemléért, mint bukni több százezret vagy néhány millió forintot.

A 444-en láttam a hírt, hogy Répássy államtitkár bejelentése szerint a bírói béremelésre nincs pénz és off record olyat is mondott, hogy addig nem is fognak erre pénzt adni, amíg nem lesz tömeges elvándorlás. Ebben van jó adag fideszes cinizmus és lábon kihordott államcsőd. Egy kis magyarázat.

A bírók bérét, ahogy minden más állami alkalmazottét, nem tervezetten emelik. Több dolognak is alárendelik. Az egyik, hogy Orbánék nem csinálnak leszervezést, hanem minden állami leépítést átszervezéssel és kiszorítással oldanak meg. Ilyen volt a szakhatóságok becsatornázása a kormányhivatalokba. A szakhatóságoknál mindenféle pótlékokat kapó, saját irodában dolgozó, viszonylag kényelmes helyzetben levő szakbürokraták egyik napról a másikra választhattak, hogy visszamennek kormánytisztviselői alapilletményre és beülnek egy irodába hárman.

A tavasszal induló állami lakbértámogatási programok hozzájárulhatnak az albérletpiac tisztulásához: a bérbeadóknak adószámmal kell rendelkezniük, a bérleti díjról pedig névre szóló számlát kell kiállítaniuk.

Továbbra is sokan hiányoznak a közgyűlésekről, a társasházi tulajdonosok harmada nem vesz részt a döntéshozatalban, a tulajdonosi szemlélet náluk csak a lakás küszöbéig ér, holott az épület állapota a lakások értékére is hatással van. Nagy kihívás a közös felújítási döntések meghozatala, és még nagyobb a megfelelő kivitelezők megtalálása, akik jó előre és megfelelően dokumentált árajánlatot tudnak és akarnak adni – hangzott el a THT Jogok, kötelességek és pénzügyek a társasházakban és az ingatlanpiacon című évindító konferenciáján.