Archívum

A társasházi közös képviselők csekély hányada nem tud vagy nem akar elszámolni a rábízott pénzzel.

Aki nem akar elszámolni, (mert „elköltötte" a pénzt) könnyen börtönbe juthat. Így jár az a nyíregyházi társasházaknál tevékenykedett közös képviselő, akit - 2009-2013 között - 10 társasház tulajdonosai bíztak meg közös pénzük kezelésével.

A bíróság elé került képviselő feladatai ellátásához jogosultsággal rendelkezett a sértett társasházak bankszámlái felett azért, hogy a működéshez és karbantartáshoz szükséges kiadásokat fedezni tudja. Amikor megszűnt a megbízatása, nem adta át az iratokat, könyvelési anyagokat, és a társasházak felé pénzügyi elszámolási kötelezettségének sem tett eleget. A vádlott 5 társasházzal szemben összesen mintegy 24 millió Ft-tal nem tudott elszámolni.

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság 2016 márciusában K. B. vádlottat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2018 februárjában 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra enyhítette a vádlott büntetését. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

A budapesti lakásárak növekedése nemzetközi összehasonlításban a harmadik leggyorsabb volt tavaly a harmadik negyedévben - derül ki a Knight Frank globális lakáspiaci indexéből, amely világszerte 150 városban hasonlította össze az ingatlanárak emelkedését 2017 harmadik negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között.

Az elemzés szerint tavaly a harmadik negyedévben 19 százalékkal nőttek a lakásárak Budapesten az előző év azonos időszakához képest. Ennél nagyobb mértékben csak a kínai Hszianban és az indiai Ahmedabadban nőttek az ingatlanárak a vizsgált időszakban.

A Knight Frank listájának első 10 helyezettje között Európából Budapest mellett Portó, Rotterdam és Amszterdam kapott még helyet. A szomszédos fővárosok közül Zágráb 11,5 százalékos áremelkedéssel a lista 16. helyén zárt, Bukarest pedig az 56. helyen áll, mivel a román fővárosban csupán 5,6 százalékos növekedést mértek.

Két évtized Csipkerózsika-álom után, a pénzügyi válság lecsengését követően mára a Balaton minden szegletében magához tért az ingatlanpiac. A turizmus is élénkül és egyre színvonalasabb vendéglátóhelyek, szállodák várják a kikapcsolódni vágyókat. Az új ingatlanfejlesztések igyekeznek kitolni az egyébként rövid nyári szezont – fedett medencékkel, wellness-központokkal egész évben jól kihasználhatóak az ingatlanok.

Az utóbbi négy évben minden esztendőben 15-20 százalékkal drágultak a lakások a fővárosban és a megyeszékhelyeken - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Véleménye szerint a kedvező gazdasági helyzetnek és az élénkülő ingatlanpiacnak egymást erősítő hatása van, ami fennmaradhat mindaddig, amíg nőnek a bérek és kedvező hitelhez juthatnak az emberek.

Egészen elképesztő történetet írt meg egyik olvasónk. Társasházuk közös képviselője a ház hirdetőtáblájára kitette a közös költséget csak részben fizető tulajdonosok névsorát, és tartozásuk összegét.

Mi a teendő - kérdezi az olvasó?

Jövőre is erős ingatlanpiac várható, a forgalom bővül, az árak tovább nőnek a Duna House előrejelzése szerint. Az ingatlanközvetítő társaság szerint az építkezések kifutásától függően 15-20 ezer új lakást adhatnak át jövőre, a használt ingatlanokkal együtt 160-180 ezer adásvétel várható 2019-ben.

Az előrejelzések szerint nem áll meg a magyarországi lakáspiacon az áremelkedés, a Rock Home ingatlanközvetítő szakértői szerint a következő egy évben mintegy 4 százalékkal emelkedik a lakások átlagára, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy főként a fővárosban már mutatkoznak annak a jelei, hogy a vevők és az eladók túlságosan felértékelik a lakásokat, és a reálisnál nagyobb az áruk.

A fővároson kívül a legmagasabb négyzetméterárak Győrben, Sopronban és Debrecenben vannak: a téglalakásokra átlagosan 350 ezer forint, a panellakásokra 300 ezer forintos négyzetméterár a jellemző - olvasható az Otthon Centrum legfrissebb elemzésében.

Botrányba fulladt néhány hónapja egy társasház közgyűlése. A tulajdonosoknak elege lett az elemi követelményeknek sem megfelelő, hiányos beszámolóból. Ahhoz még hozzájárultak, hogy a kiegészítésekkel együtt túl legyenek a 2017.éven, de a 2018-es tervjavaslatot nem fogadták el, levették az előterjesztés megtárgyalását a napirendről.

Egyúttal arra kötelezték a közös képviselőt, hogy 2 héten belül terjessze a törvényben foglaltaknak megfelelő módon ismét a közgyűlés elé a 2018.évi tervjavaslatot.

Rémregényt lehetne írni arról a nagy társasházról, amelynek története évek óta foglalkoztatja az egyik magyarországi nagyváros közvéleményét. Ezúttal egy kis szeletét vegyük górcső alá, annak bizonyítására, hogy mennyire fontos e rovat előző posztjában irt alapelv: szakképzett társasházkezelőre bízzák a ház ügyeit.Esetünkben egy rutinos, igen jó hírnévnek örvendő -ingatlankezelői szakvizsgával is rendelkező - kollégát puccsoltak meg a többszáz lakásos, építés alatt álló társasházban, s helyette megbíztak egy szakképzetlen fiatalembert, aki „művezetőként" is tevékenykedett az építkezésen.

Az év első kilenc hónapjában 1843 milliárd forint értékben indultak meg építőipari kivitelezési munkák Magyarországon, ez 2,7 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért összegnél.

Mire ügyeljünk bérbeadáskor?

Legelőször is arra, hogy pontosan fogalmazzunk. Gyakran még az újságok és online lapok hirdetési rovatában is tévesen "albérlet" cím alatt jelenik meg, ha valaki a saját tulajdonú lakását szeretné bérbe adni.

Az Országgyűlés 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

Magyarországon az ingatlanbefektetések elérték az 1,1 milliárd eurót az év első kilenc hónapjában, ez 19 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Az év egészét tekintve az ingatlanbefektetések értéke elérheti az 1,7 milliárd eurót, a tavalyi 1,8 milliárd euró után - közölte a CBRE nemzetközi ingatlantanácsadó pénteken.

A kormány új lakásáfa-javaslata egyértelműen kedvezően hat a piacra az ingatlanfejlesztők szerint, kiszámíthatóbbá teszi a beruházásokat, enyhíti a kapacitás- és szakemberhiányt, fékezi a drágulást, de a legnagyobb cégeket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) fél évvel kitolná az építési engedély alapján biztosított lehetőséget.

Az IFK szerint minden olyan javaslatot támogatnak, amely az átmeneti időszakot az áfa visszaemeléséig megnyugtatóan szabályozza, mivel a folyamat több tízezer családot és több száz vállalkozást érint.

Enyhítheti a lakásdrágulást a Pénzügyminisztérium azon javaslata, mely szerint az idén november elsején építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok, valamint azon 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetében, amelyek építését ugyaneddig bejelentették, maradna a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs 2023 végéig - derül ki az ingatlan.com piaci portál szerdai közleményéből.

Az elmúlt három évben megduplázódott a lakásépítések száma Magyarországon, az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa teljesen átalakította az építkezések ütemét. Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a beruházók és lakásfejlesztők 2019 végéig, a kedvezményes lakásáfa lejártáig igyekeznek befejezni az építkezéseket.

2015 és 2016 környékén évszázados mélyponton stagnáltak a lakásépítési mutatók, azóta évente több mint 50 százalékkal nőtt a megépült lakások száma. A válság idején kevés új lakás épült, ezért akik új lakást kerestek azok a legjobb használt lakásokat kezdték felvásárolni a piacon, amely a használt lakások árát is megemelte

A hatlakásos társasház évekig a béke szigete volt. Tágas udvar, csendes környék, jó megközelíthetőség, belvárosközeli elhelyezkedés. Egy építkezésbe kezdő kisgyermekes házaspár helyére költözött a doktor úr özvegye: a közel 100 négyzetméteres lakásba, a legnagyobba a házban.

A nem túlságosan magas közös költség befizetése a beköltözéstől elmaradt. Az első beszámoló közgyűlésen a szomszédasszony jelezte, átmeneti nehézségek vannak a doktornénál, fizetni fog, pici türelmet kér.

Fellendült a garázsok és gépkocsibeállók piaca a válság óta eltelt időszakban, az árak vidéken 1 millió, Budapesten 2 millió forintnál kezdődnek - közölte az Otthon Centrum pénteken.

Az új építésű lakásokhoz 2-2,5 millióért adják a garázsokat, vidéken a legolcsóbb új építésű társasházi mélygarázsokban is legkevesebb 1,5 milliót kell fizetni. A felső határ Budapesten 6-7 millió, vidéken 4-5 millió.

A kérdés megválaszolásához egy gondolatkísérletre invitálom az olvasókat. Képzeljék el, hogy van egy használt autójuk, ami ér mondjuk 4 millió forintot. Van egy lakásuk, ami szintén nem új, értéke kb 25 millió forint. Mit tesznek, hogy az autó működőképes legyen. Gondolom elvíszik rendszeresen szervizbe, olajat cseréltetnek, levegőszűrőt, téli gumit rakatnak fel. SZAKEMBERHEZ FORDULNAK.

Mit tesznek a több, mint hatszor többet érő lakásukkal? Rábízzák-e a harmadik szomszéd Szabó úrra, aki már nyugdíjas, ráér, meg jó ember, de nem SZAKEMBER!