Archívum

Mire ügyeljünk bérbeadáskor?

Legelőször is arra, hogy pontosan fogalmazzunk. Gyakran még az újságok és online lapok hirdetési rovatában is tévesen "albérlet" cím alatt jelenik meg, ha valaki a saját tulajdonú lakását szeretné bérbe adni.

A bérlet és az albérlet között az a különbség, hogy a bérbeadó személye az első esetben a tulajdonos a másodikban a bérlő. A jog kizárólag és természetesen a mástól bérlő személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a bérlet és az albérlet közti különbség a hétköznapi használatban elmosódik, a tulajdonostól való bérlést is szokták albérletnek nevezni.

Napjainkban egyre gyakoribb, különösen az egyetemi városokban, hogy a tehetősebb diák bérbe veszi a lakást, majd a költségek csökkentése érdekében maga mellé vesz 1-2 diáktársat albérlőnek. Ez csak akkor érvényes, ha a tulajdonos, az albérletbe adást a bérleti szerződésben engedélyezte.

A félreértések elkerülése érdekében azt javaslom, ne engedélyezzék. Jobb tudni, ki lakik a lakásban, kössenek inkább külön-külön a bérlőkkel szerződést, vagy együttesen, de ne legyen átjáróház.

Az Országgyűlés 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.

Magyarországon az ingatlanbefektetések elérték az 1,1 milliárd eurót az év első kilenc hónapjában, ez 19 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Az év egészét tekintve az ingatlanbefektetések értéke elérheti az 1,7 milliárd eurót, a tavalyi 1,8 milliárd euró után - közölte a CBRE nemzetközi ingatlantanácsadó pénteken.

Az év első kilenc hónapjának eredménye a harmadik negyedévében lezárt nagy tranzakcióknak köszönhető, így például a Mammut és Premier Outlet Center megvásárlásának. A tárgyalások alatt álló tranzakciókkal a magyar piac jó úton tart afelé, hogy a 2007-ben elért 1,95 milliárd euró és 2017-ben elért 1,8 milliárd euró után a harmadik legjobb évét zárja 2018-ban, nagyjából 1,7 milliárd euróval. Ez kétéves, példa nélküli likviditást mutat a magyar ingatlanbefektetési piacon.

A kormány új lakásáfa-javaslata egyértelműen kedvezően hat a piacra az ingatlanfejlesztők szerint, kiszámíthatóbbá teszi a beruházásokat, enyhíti a kapacitás- és szakemberhiányt, fékezi a drágulást, de a legnagyobb cégeket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) fél évvel kitolná az építési engedély alapján biztosított lehetőséget.

Az IFK szerint minden olyan javaslatot támogatnak, amely az átmeneti időszakot az áfa visszaemeléséig megnyugtatóan szabályozza, mivel a folyamat több tízezer családot és több száz vállalkozást érint.

Takács Ernő, az egyesület elnöke közölte, kifejezetten jónak tartják a kormány javaslatát, de felhívják a figyelmet, hogy több ezer új lakás engedélyezési eljárása van folyamatban.

Enyhítheti a lakásdrágulást a Pénzügyminisztérium azon javaslata, mely szerint az idén november elsején építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok, valamint azon 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetében, amelyek építését ugyaneddig bejelentették, maradna a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs 2023 végéig - derül ki az ingatlan.com piaci portál szerdai közleményéből.

Az elmúlt három évben megduplázódott a lakásépítések száma Magyarországon, az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa teljesen átalakította az építkezések ütemét. Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a beruházók és lakásfejlesztők 2019 végéig, a kedvezményes lakásáfa lejártáig igyekeznek befejezni az építkezéseket.

2015 és 2016 környékén évszázados mélyponton stagnáltak a lakásépítési mutatók, azóta évente több mint 50 százalékkal nőtt a megépült lakások száma. A válság idején kevés új lakás épült, ezért akik új lakást kerestek azok a legjobb használt lakásokat kezdték felvásárolni a piacon, amely a használt lakások árát is megemelte

A hatlakásos társasház évekig a béke szigete volt. Tágas udvar, csendes környék, jó megközelíthetőség, belvárosközeli elhelyezkedés. Egy építkezésbe kezdő kisgyermekes házaspár helyére költözött a doktor úr özvegye: a közel 100 négyzetméteres lakásba, a legnagyobba a házban.

A nem túlságosan magas közös költség befizetése a beköltözéstől elmaradt. Az első beszámoló közgyűlésen a szomszédasszony jelezte, átmeneti nehézségek vannak a doktornénál, fizetni fog, pici türelmet kér.

Fellendült a garázsok és gépkocsibeállók piaca a válság óta eltelt időszakban, az árak vidéken 1 millió, Budapesten 2 millió forintnál kezdődnek - közölte az Otthon Centrum pénteken.

Az új építésű lakásokhoz 2-2,5 millióért adják a garázsokat, vidéken a legolcsóbb új építésű társasházi mélygarázsokban is legkevesebb 1,5 milliót kell fizetni. A felső határ Budapesten 6-7 millió, vidéken 4-5 millió.

A kérdés megválaszolásához egy gondolatkísérletre invitálom az olvasókat. Képzeljék el, hogy van egy használt autójuk, ami ér mondjuk 4 millió forintot. Van egy lakásuk, ami szintén nem új, értéke kb 25 millió forint.

Mit tesznek, hogy az autó működőképes legyen. Gondolom elvíszik rendszeresen szervizbe, olajat cseréltetnek, levegőszűrőt, téli gumit rakatnak fel. SZAKEMBERHEZ FORDULNAK.

Mit tesznek a több, mint hatszor többet érő lakásukkal? Rábízzák-e a harmadik szomszéd Szabó úrra, aki már nyugdíjas, ráér, meg jó ember, de nem SZAKEMBER!

Ha Szabó urat szeretik, beszélgessenek vele, hívják meg szalonnát sütni, de ne bízzák rá az egyik legértékesebb vagyontárgyukat. Mert nem szakképzett társasházkezelő.

A ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták, derűlátásuk a korábbihoz képest még tovább emelkedett, ez alapján arra lehet számítani, hogy az ingatlanpiaci fellendülés töretlen marad - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérésében.

A GKI a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit és kilátásait térképezte fel. A harmadik negyedévi vizsgálatban 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1164 vállalat vett részt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.

Nem is olyan régen egy bíró azt mondta egy peres ügy tárgyalásán a sorozatosan késve fizető, de mindig okvetetlenkedő, folyton perre kész lakónak:

Uram, vegye tudomásul, hogy az alapító okirat a társasház alkotmánya, a szervezeti és működési szabályzat a társasház jogrendje.

Ha az elmúlt másfél évtizedben társasházak kezelésére vállalkozott bárki Magyarországon, bőven szerezhetett tapasztalatokat a házépítés, és fenntartás buktatóiról. Találkozhatott átvert kisemmizett, milliókkal megkárosított tulajdonosokkal, tévhitben tartott lakókkal, terrorizált szomszédokkal, alkalmatlan közös képviselőkkel.

Azért indítjuk el ezt a webújságot, hogy mindenki tanulhasson a más kárán, szerezhessen tapasztalatokat, kaphasson tanácsot.