A részvétnyilvánítások után a társasházak lakóközösségei többnyire tanácstalanok. Különösen a kisebb házaknál nem tudják, mi a teendő, ahol nincs számvizsgáló bizottság.
Ahol van, jó esetben az SZVB elnöke összehívja a közgyűlést, és addig néhányan próbálnak ismerősökkel beszélgetni, közös képviselőt keresve. Az esetek döntő többségében a jelentkezőktől nem kérnek referenciát, írásos véleményt a jelölt által kezelt házakban végzett tevékenységéről.
Ettől nehezebb a helyzet, ahol egy céggel áll kapcsolatban a társasház. Ilyenkor a közös képviselő sajnálatos halálával a közös képviselői, társasházkezelői szerződés megszűnik, mert a szerződésben kötelezően rögzített - személyesen közreműködő- személy meghalt.
Emiatt közgyűlésen új közös képviselőt kell választani, s a közgyűlés összehívására a számvizsgáló bizottság jogosult.
A társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII törvény
28. § (1 bekezdése szerint)
„A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről;
b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;
c) a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról;
d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról"
A számvizsgáló bizottság hatásköre a közös képviselői feladat ellátására jelentkező szakképzett vállalkozók (társasházkezelők) meghallgatása, esetlegesen rangsor felállítása, de a tulajdonostársak jogosultak a jelöltek meghallgatása utána közgyűlésen választani.
Számvizsgáló Bizottság nélküli házak esetében az aktívabb tulajdonostársak hívják össze a közgyűlést, s ha sikeres a mozgósítás, még olyan eset is volt, hogy a tulajdonosok többsége döntött.