Mi a teendő, ha elhunyt a közös képviselő?

Jogtudor - 2025-12-15

A részvétnyilvánítások után a társasházak lakóközösségei többnyire tanácstalanok. Különösen a kisebb házaknál nem tudják, mi a teendő, ahol nincs számvizsgáló bizottság.

Ahol van, jó esetben az SZVB elnöke összehívja a közgyűlést, és addig néhányan próbálnak ismerősökkel beszélgetni, közös képviselőt keresve. Az esetek döntő többségében a jelentkezőktől nem kérnek referenciát, írásos véleményt a jelölt által kezelt házakban végzett tevékenységéről.

Ettől nehezebb a helyzet, ahol egy céggel áll kapcsolatban a társasház. Ilyenkor a közös képviselő sajnálatos halálával a közös képviselői, társasházkezelői szerződés megszűnik, mert a szerződésben kötelezően rögzített - személyesen közreműködő- személy meghalt.

Emiatt közgyűlésen új közös képviselőt kell választani, s a közgyűlés összehívására a számvizsgáló bizottság jogosult.

A társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII törvény

28. § (1 bekezdése szerint)

„A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:

a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről;

b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;

c) a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról;

d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról"

A számvizsgáló bizottság hatásköre a közös képviselői feladat ellátására jelentkező szakképzett vállalkozók (társasházkezelők) meghallgatása, esetlegesen rangsor felállítása, de a tulajdonostársak jogosultak a jelöltek meghallgatása utána közgyűlésen választani.

Számvizsgáló Bizottság nélküli házak esetében az aktívabb tulajdonostársak hívják össze a közgyűlést, s ha sikeres a mozgósítás, még olyan eset is volt, hogy a tulajdonosok többsége döntött.