ÉVOSZ: kormányprogramok és alacsonyabb kamatok lendíthetnék föl a lakásépítéseket
Kormányprogramokra és kedvezőbb kamatozású piaci finanszírozásra volna szükség ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások volumene ismét emelkedjen - közölte pénteken az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), reagálva az Orbán Viktor miniszterelnök által tett bejelentésekre, amelyekre közleményük szerint az építésgazdaság szereplői is felfigyeltek.
Az érdekképviselet szerint a lakásépítést és felújítást támogató kormányprogramok erősítik a lakosság lakásépítési-felújítási bizalmát, a termékgyártók és kivitelezők piaci kitartását. A kormányzati kedvezmények a lakossági megtakarításokat értéknövelő fogyasztás irányába terelik.
A lakásépítés jelenlegi mélypontról való kimozdításához a kormányprogramokon túl szükséges a piaci alapú finanszírozás rendeződése, ami 5 százalékos és az alatti kamatszintet jelent
- írták.
A szakmai szervezet a lakásvagyon műszaki állagának romlása miatt sürget változásokat. Álláspontjuk szerint Magyarországon a forráshiány a legjelentősebb kihívásBorzalmas, amit a társasház képviselője tett a lakók pénzével, bíróság elé is állították
Minősített sikkasztások miatt emelt vádat a győri járási ügyészség egy nővel szemben, aki az általa képviselt két társasháztól összesen 16 535 968 forintot sikkasztott el. Nem ez az első eset, hogy egy társasházi közös képviselő nem tud ellenállni az általa kezelt jelentős mennyiségű pénznek és annak jó részét eltulajdonítja. Noha ez nem általános jelenség, ezeket az eseteket szigorúbb ellenőrzéssel meg lehetne előzni, ám a több mint 20 éves társasházi törvény például nem ír elő semmilyen végzettségi minimumot társasházi pénzügyeket ellenőrző számvizsgálói tagsághoz, így ezek az ügyek simán átcsúszhatnak a tulajdonosokon - állítja a szakértő.
A több mint 20 éves társasházi törvény nem állapít meg végzettségi minimumot társasházi pénzügyek ellenőrzéséhez
A pénzügyi ellenőrzést a számvizsgáló bizottsági tagoknak kellene végezniük
A társasházi tulajdonosok érdektelenek, átlagosan 10-15 százalékuk jelenik meg a beszámoló közgyűléseken
Az ügyészség 12 év szabadságvesztést is kiszabhat a 16 milliót sikkasztó társasházi képviselőre
Debrecen példája mutatja, mi történik, ha az albérletpiac nem tudja a lépést tartani a nagyberuházásokkal
Más városok számára is intő jel lehet az debreceni ingatlanhelyzet, ahol az épülő gyárak miatt több ezerrel nőtt az albérletkeresők száma, kibillentve a hosszú évek alatt kialakult egyensúlyt. Szakértők a budapesti Airbnb-pánikhoz hasonlítják a történteket, a városban és környékén mégis sokan attól tartanak, hogy az ipari beruházások miatt elértéktelenednek az ingatlanok.
Duna House: mérsékelt drágulás mellett erős a kereslet a budapesti ingatlanpiacon
- Az első hét hónapban 60 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát a fővárosban, mint az előző év azonos időszakában; a budapesti lakások átlagos négyzetméterára 3 százalékkal 914 ezer forintra emelkedett; az átlagos, 65 négyzetméteres otthonra fordított összeg pedig 4 százalékkal nőtt, megközelítette a 60 millió forintot - közölte a Duna House ingatlanforgalmazó pénteken.
Sikeres vizsga után a társasházkezelők
Újabb évfolyam társasházkezelő jelöltjei vizsgáztak nemrégiben a Debreceni Szakképzési Centrum vizsgabizottsága előtt. A DSZC évek óta indítja a nagy érdeklődésre számot tartó ingyenes képzéseket érettségizettek számára.A most vizsgázott csoport 2023 tavaszán ült be először az "iskolapadba". Ezúttal két mérlegképes könyvelő, egy lakásszövetkezeti elnök és a kormányhivatali jogász is arra vállalkozott: hetente kétszer négy órában próbálja meg elsajátítani a társasházkezelés minden apró részletét
Mindenki lehet társasházkezelő?
Erre a kérdésre viszonylag könnyű a válasz: Nem.
Kicsit bővebben kifejtve érdemes megemlíteni: a Debreceni Szakképzési Centrum (csakúgy mint más szakképzési centrumok) indít olyan ingyenes tanfolyamokat,amelyek elvégzése után a résztvevők független vizsgabizottság előtt bizonyíthatják: elsajátították a társasházkezeléshez szükséges ismereteket.
Mire képes a jó társasházkezelő?
10 hónap tanítás után
2021 januárjában kezdődött az a társasházkezelő képzés, amit uniós források igénybevételével kezdeményezett a derecskei önkormányzat. A hajdú-bihari kisváros 8 önkormányzati dolgozója foglalt helyet péntekenként az iskolapadban, hogy megismerkedjen a társasházi törvény és egyéb jogszabályok előírásaival, a közös képviselet és a társasházkezelés fortélyaival. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy végigvezethettem őket a törvények labirintusán, az előírások sokszor egymásnak is ellentmondó halmazán.
Nagyon nehéz kivitelezőt találni a társasházi felújításokra
Továbbra is sokan hiányoznak a közgyűlésekről, a társasházi tulajdonosok harmada nem vesz részt a döntéshozatalban, a tulajdonosi szemlélet náluk csak a lakás küszöbéig ér, holott az épület állapota a lakások értékére is hatással van. Nagy kihívás a közös felújítási döntések meghozatala, és még nagyobb a megfelelő kivitelezők megtalálása, akik jó előre és megfelelően dokumentált árajánlatot tudnak és akarnak adni – hangzott el a THT Jogok, kötelességek és pénzügyek a társasházakban és az ingatlanpiacon című évindító konferenciáján.
Insura.hu: átlagosan 15-20 százalékot eshet a lakásbiztosítások díja
A lakásbiztosítási ügyfelek 58 százaléka tervezi majd összehasonlítani a lakásbiztosítási kínálatot a márciusi kampányban - derül ki az Insura.hu biztosításközvetítő több mint 8 ezer ember megkérdezésével lefolytatott kutatásából. Az alkuszcég várakozásai szerint a biztosítók között felerősödő verseny hatására 15-20 százalékkal alacsonyabb díj mellett válthatnak szerződést az ügyfelek - ismertette legfrissebb kutatási eredményét a cég pénteken.
A lakásbiztosítások csaknem 10 százalékát, 300 ezer szerződést is lecserélhetnek az ügyfelek.
Sikkasztó közös képviselőt ítéltek börtönre
Huszonegy rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és egy rendbeli sikkasztás vétsége miatt 3 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a 71 éves nőt, aki elsikkasztotta több debreceni társasház pénzét, majd a büntetőeljárás során Európából Dél-Amerikába szökött.
Otthon Centrum: óvatos derűlátás jellemzi az ingatlanpiacot
Óvatos derűlátás érzékelhető az ingatlanpiacon, részben a hitelkamatok csökkenése, részben a csok plusz bevezetése miatt - közölte az Otthon Centrum (OC) pénteken.
Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője szerint az idei év biztató kilátásai már 2023 végén érzékelhetők voltak, az infláció csökkenésével a hitelkamatok megindultak lefelé.
Ingatlan.com: jelentősen csökkent a kereslet az eladó lakások iránt
Jelentősen csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, ami elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható az ingatlan.com legújabb elemzése szerint.
A fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat 5-15 százalékkal drágábban lehet eladni
A szakértői tapasztalatok alapján a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nemcsak gyorsabban, hanem 5-15 százalékkal drágábban is el lehet adni.
Balhé a budapesti megaberuházó Cordiánál:
Szeptemberben értesültek róla a Cordia Universo társasházának a lakói, hogy a vállalat, amely a ház körüli munkákat látja el, egy kisebb szünettel már másfél éve el van tiltva a társasházkezeléstől. A Cordia a házaiban saját cégével végeztette ezeket a feladatokat, és olyan szerződéseket kötött, amelyek kikötötték, hogy a lakók az első 5 vagy 10 évben nem szakadhatnak el a vállalat szolgáltatásaitól. Sok panasz érkezett a lakóktól a cég magas áraira, és arra, ahogyan a feladatokat elvégezte, viszont a társasházkezelési eltiltás egészen új helyzetet teremtett: lehetővé tette a cordiás házaknak, hogy végleg megszabaduljanak a cégtől.
KSH: visszaesés a lakásépítésben és építési engedélyezésben tavaly
2023-ban 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 6359 lakást vettek használatba tavaly, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (-29 százalék), a többi városban (-2,0 százalék) és a községekben (-8,5 százalék) enyhébb volt.