Magyarország városaiban több olyan társasház van, ahol a helyi önkormányzat tulajdonnal rendelkezik. Azokat a lakásokat az önkormányzat adja ki szociális, vagy piaci alapon. Egyes városokban a bérleti díjat az önkormányzat beszedi, de a közös költséget, és a felújítási alapba szedett összeget nem hajlandó a lakásai után beszedni. Vajon jogosan jár-e el az önkormányzat?

A társasházi közös költség behajtása valóban a közös képviselő feladata a társasházi törvény alábbi rendelkezése alapján:

„43.§.(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:

c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit."

A világért sem szeretném a 40 550 000 000 forintos jegyzett tőkéjű társaság rossz hírét kelteni.( A matekból gyengébbek kedvéért 40 milliárd és 550 millió forint).

Azért gondolok arra, hogy baj lehet a cégnél, mert egy engedményezés előtti utolsó fizetési felszólító akadt a kezembe.

Az MVM NEXT Energiakereskedelmi Zrt küldte, és kibontva került a postaládámba, több más levél közé bújva. Így csak utólag vettem észre, hogy a címzett az egyik - általam kezelt -társasház egykori tulajdonosa.

Továbbra is sokan hiányoznak a közgyűlésekről, a társasházi tulajdonosok harmada nem vesz részt a döntéshozatalban, a tulajdonosi szemlélet náluk csak a lakás küszöbéig ér, holott az épület állapota a lakások értékére is hatással van. Nagy kihívás a közös felújítási döntések meghozatala, és még nagyobb a megfelelő kivitelezők megtalálása, akik jó előre és megfelelően dokumentált árajánlatot tudnak és akarnak adni – hangzott el a THT Jogok, kötelességek és pénzügyek a társasházakban és az ingatlanpiacon című évindító konferenciáján.

Huszonegy rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és egy rendbeli sikkasztás vétsége miatt 3 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a 71 éves nőt, aki elsikkasztotta több debreceni társasház pénzét, majd a büntetőeljárás során Európából Dél-Amerikába szökött.

Óvatos derűlátás érzékelhető az ingatlanpiacon, részben a hitelkamatok csökkenése, részben a csok plusz bevezetése miatt - közölte az Otthon Centrum (OC) pénteken.

Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője szerint az idei év biztató kilátásai már 2023 végén érzékelhetők voltak, az infláció csökkenésével a hitelkamatok megindultak lefelé.

Jelentősen csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, ami elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható az ingatlan.com legújabb elemzése szerint.

A szakértői tapasztalatok alapján a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nemcsak gyorsabban, hanem 5-15 százalékkal drágábban is el lehet adni.

Jövőre a nagyobb városokban is erősödhet a fiatalok részesedése a lakáspiaci tranzakciókból, mert az új gazdaságpolitikai akciótervben külön pontban dolgoznák ki a fiatalok lakhatási megoldásait, emellett a külföldi vevők száma is emelkedhet a következő időszakban - közölte az ingatlan.com az kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és saját adatai alapján..

Kormányprogramokra és kedvezőbb kamatozású piaci finanszírozásra volna szükség ahhoz, hogy a lakásépítések és lakásfelújítások volumene ismét emelkedjen - közölte pénteken az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), reagálva az Orbán Viktor miniszterelnök által tett bejelentésekre, amelyekre közleményük szerint az építésgazdaság szereplői is felfigyeltek.

Más városok számára is intő jel lehet az debreceni ingatlanhelyzet, ahol az épülő gyárak miatt több ezerrel nőtt az albérletkeresők száma, kibillentve a hosszú évek alatt kialakult egyensúlyt. Szakértők a budapesti Airbnb-pánikhoz hasonlítják a történteket, a városban és környékén mégis sokan attól tartanak, hogy az ipari beruházások miatt elértéktelenednek az ingatlanok.