Az egyik házban, amit kezelünk, 130 forint a közös költség négyzetméterenként, a másik házban 330 forint és kevés. Nyilván ez utóbbi házban mondják, hogy sok a közös költség, különösen azok, akik korábban egy ilyen 130 forintos házban laktak.

Joggal tehetik fel a kérdést, miért ekkora a különbség?

Ne gondoljon senki azokra a luxus WC fülkékre, ahol diszkrét zene nyomja el a toalettben keletkező zajokat. A panelházakban élők évtizedek óta zajközösségben élnek, tudják és hallják: mi történik felettük és alattuk, legalábbis a fürdőszobákban. Az újabb építésű társasházakban valamivel jobb a helyzet, a hangszigetelés nem tökéletes, de talán elfogadható.

Láttak már olyan udvaros társasházat, ahol a tulajdonosok nem használhatják az udvart, legfeljebb átmehetnek rajta? Hogy a valóság még hihetetlenebb legyen, az udvar fenntartásának javításának költségei viszont a tulajdonosokat terheli.

Egy korábbi bejegyzésben már megírtam: van, ahol a beruházó az alapító okirat egy eldugott pontjában „hozzárendelte" az udvari parkolók használati jogát egy néhány négyzetméteres raktárhoz. "Véletlenül" ez a raktár a beruházó tulajdonában maradt, a tulajdonosok pedig nem tudnak parkolni a saját udvarukon.

Sokaknak lehet ismerős, hogy a társasházuk egyik lakója nem fizeti a vízdíjat. A vízszolgáltató cégek sokáig sikeresen lobbiztak annak érdekében, hogy ilyen esetekben a társasház- azaz a többi tulajdonos- fizessen a nemfizető helyett is. Ez a helyzet ma is.

Tegyük hozzá, általában aki nem fizet, mert nem tud, nem akar fizetni vízért, az nem fizeti a közös költséget sem. Egy kisebb ház esetében egy-két ilyen tulajdonos borítja a ház költségvetését.

Budapesten az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az OTP Jelzálogbank statisztikája alapján az idén 750 ezer forint, jövőre pedig 850 ezer forint körül alakulhat - közölte a cég kedden.

Az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az 50 százalékot a budapesti ingatlanpiacon a Duna House adatai alapján.

A Duna House minden általa közvetített tranzakció után rögzíti az eladók és a vevők motivációit. A befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék között volt a fővárosi ingatlanpiacon, de tavaly decemberben már 53, idén januárban pedig 54 százalék.

Trendszerűen csökken az ingatlanbefektetések hozama, ugyanis a hasonló méretű és fekvésű eladó, illetve kiadó lakások eladási árának és bérleti díjainak összevetéséből számított Ingatlanpiaci Hozam Index a teljes magyar piacon 5,86 százalék. Ha egy ingatlantulajdonos a lakását bérbe adta, akkor 2018. február eleje és 2019. január vége között az adott ingatlan vételárának 5,86 százalékát várhatta el bérleti díjként egyéves viszonylatban - közölte a Reálmonitor Kft. saját számításaira hivatkozva.

Tovább emelkednek a lakásárak, a használt lakásoknál 5-6 százalékos, az újépítésű lakásoknál pedig 4-6 százalékos áremelkedésre lehet számítani idén a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérése szerint.

- Január első három hetében jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó és a kiadó lakások iránt. Az ingatlan.com piaci portál elemzése szerint a magánszemélyek hirdetéseinél az egy eladó lakásra 84 százalékkal, a bérbe adandó ingatlanoknál egy lakásra 112 százalékkal volt több érdeklődő, mint a múlt év azonos időszakában.

.

Az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken kiadott jelentése szerint az Európai Unió egészében és az euróövezetben egyaránt 4,3 százalékkal nőttek a lakásárak éves összehasonlításban a július-szeptemberi időszakban.