Borzalmas, amit a társasház képviselője tett a lakók pénzével, bíróság elé is állították
Minősített sikkasztások miatt emelt vádat a győri járási ügyészség egy nővel szemben, aki az általa képviselt két társasháztól összesen 16 535 968 forintot sikkasztott el. Nem ez az első eset, hogy egy társasházi közös képviselő nem tud ellenállni az általa kezelt jelentős mennyiségű pénznek és annak jó részét eltulajdonítja. Noha ez nem általános jelenség, ezeket az eseteket szigorúbb ellenőrzéssel meg lehetne előzni, ám a több mint 20 éves társasházi törvény például nem ír elő semmilyen végzettségi minimumot társasházi pénzügyeket ellenőrző számvizsgálói tagsághoz, így ezek az ügyek simán átcsúszhatnak a tulajdonosokon - állítja a szakértő.
A több mint 20 éves társasházi törvény nem állapít meg végzettségi minimumot társasházi pénzügyek ellenőrzéséhez
A pénzügyi ellenőrzést a számvizsgáló bizottsági tagoknak kellene végezniük
A társasházi tulajdonosok érdektelenek, átlagosan 10-15 százalékuk jelenik meg a beszámoló közgyűléseken
Az ügyészség 12 év szabadságvesztést is kiszabhat a 16 milliót sikkasztó társasházi képviselőre
A győri ügyben a képviselő megbízási díján felül több millió forintot utalt át az általa képviselt egyik társasház bankszámlájáról a sajátjára. Az átutalt összeget készpénzben utána ki is vette a számlájáról, illetve a házi kasszában lévő pénzeket is a saját céljaira fordította. A vádlott által okozott kár több mint 14 millió forint, amiből eddig 2000-et térített meg. A nő egy másik ház képviseletét is ellátta, ennek számlájáról is leemelt több mint kétmillió forintot.
Az ügyészség az elkövetőt minősített sikkasztásokkal vádolta meg, vele szemben – a halmazati szabályokra tekintettel – 12 év szabadságvesztés is kiszabható – áll a győri járási ügyészség közleményében.
A tulajdonosok ritkán mennek el a közgyűlésre
Noha egyértelmű a közös képviselő felelőssége, azt fontos tudni, hogy lehet és kell is ellenőrizni a közös képviselő munkáját, és ez alapvetően a számvizsgáló bizottsági tagok feladata - mutatott rá egy fontos pontra dr. Kiss Balázs Károly ügyvéd, a Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesületének (TSZOE) elnöke. A tulajdonostársak általában évente egyszer szembesülnek a társasház pénzügyi helyzetéről az elszámoló közgyűlés alkalmával. Sajnálatos tény viszont, a Társasházi Háztartás (THT) szaklap 2023-as társasházkezelői felmérése szerint átlagosan a tulajdonosok 10-15 százaléka jelenik meg ezeken az alkalmakon, noha itt tulajdonosként - mintegy munkáltatónként - legalább évente egyszer szembesülnének a társasház gazdálkodásával, adott esetben a problémákkal. 85-90 százalék tehát soha nem látja a pénzmozgásokat, pedig erre manapság számos internetes, felhőalapú szoftver lehetőséget kínál.
A számvizsgálók bármikor ellenőrizhetik a pénzügyeket
Ismert, hogy a hazai társasházak többségében számvizsgáló bizottság működik, amely ellenőrizni hivatott a közös képviselő munkáját. A törvény szerint a számvizsgálók nemcsak bármikor ellenőrizhetik a közös képviselő, vagy annak híján a társasházat képviselő intéző bizottsági tulajdonosok munkáját, a közösség pénzforgalmát, hanem véleményezhetik is a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, éves beszámolót, költségvetést, számlákat. Ebben a tekintetben tehát elviekben ha a számvizsgáló bizottság jól végzi a munkáját, akkor nem történhetne ilyen visszaélés a társasház pénzügyeit illetően, a gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű.
Elavult a társasházi törvény
A több mint 20 éves, számos ponton elavult hazai társasházi törvény nem ír elő semmilyen kötelezettséget a számvizsgáló bizottsági tagok előképzettségére vonatkozóan, így olyan emberek is végezhetik ezt az önkéntes feladatot, akik semmilyen pénzügyi képzettséggel nem rendelkeznek. Nem beszélve a műszaki vagy jogi kompetenciákról. Így aztán - nem beszélve arról, hogy ez önkéntes tisztség - nagyon nehéz számonkérni a számvizsgálókon bármit is, pedig ők lehetnének a tulajdonosok képviselői ebben a munkában.
Ezeket az anomáliákat is orvosolhatná egy új társasházi törvény, ám dr. Kiss Balázs Károly tudomása szerint nincs napirenden, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. A TSZOE és a THT szaklap még 2023-ben adott le törvényjavaslatokat az Igazságügyi Minisztériumnak, melyekben többek között a számvizsgálók végzettségére vonatkozóan is tett a két szervezet minimumajánlásokat, kötelező felelősségbiztosítást javasoltak a társasházaknak és a közös képviselőknek is, illetve az egyes szankciókkal kapcsolatban is megfogalmaztak konstruktív lehetőségeket. Ugyanebben a javaslatcsomagban fogalmazták meg annak a szükségességét is, hogy a társasház pénzforgalmát, szerződéseit, egyéb dokumentumait valamennyi tulajdonos számára nyilvánossá kellene tenni annak érdekében, hogy - több szem többet lát alapon - az egyes visszaélésekre minél hamarabb és minél nagyobb eséllyel fény derülhessen - fogalmazott a szakértő.
Forrás:Blikk.hu