Mire ügyeljünk bérbeadáskor?
Legelőször is arra, hogy pontosan fogalmazzunk. Gyakran még az újságok és online lapok hirdetési rovatában is tévesen "albérlet" cím alatt jelenik meg, ha valaki a saját tulajdonú lakását szeretné bérbe adni.
A bérlet és az albérlet között az a különbség, hogy a bérbeadó személye az első esetben a tulajdonos a másodikban a bérlő. A jog kizárólag és természetesen a mástól bérlő személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a bérlet és az albérlet közti különbség a hétköznapi használatban elmosódik, a tulajdonostól való bérlést is szokták albérletnek nevezni.
Napjainkban egyre gyakoribb, különösen az egyetemi városokban, hogy a tehetősebb diák bérbe veszi a lakást, majd a költségek csökkentése érdekében maga mellé vesz 1-2 diáktársat albérlőnek. Ez csak akkor érvényes, ha a tulajdonos, az albérletbe adást a bérleti szerződésben engedélyezte
A félreértések elkerülése érdekében azt javaslom, ne engedélyezzék. Jobb tudni, ki lakik a lakásban, kössenek inkább külön-külön a bérlőkkel szerződést, vagy együttesen, de ne legyen átjáróház.
Budapesten egyre nagyobb divat bérbe venni a lakást, majd airbnb célokra továbbadni. Miután annak sokkal nagyobb a bevétele, mint a bérleti díj, a tőkével lakással nem rendelkező „üzletemberek" a tulajdonos tudta nélkül sok lakásban 2-3 naponta új albérlőt szállásolnak el.
A tulaj pedig csodálkozik, milyen rohamosan pusztul le a lakása. Már persze csak akkor, ha bejut a sajátjába, s nem történt zárcsere, vagy hirtelen elérhetetlenné vált a bérlő, de a bérleti díj érkezik.
De ez már egy másik történet lesz…
Hajdu István