Archívum

Nem lesz működőképes az újépítésű ingatlanpiac az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnésével, az áfa 27 százalékra emelésével - állapította meg a Duna House fejlesztők és beruházók véleménye, valamint a piaci folyamatok alapján készített legfrissebb elemzésében.

A mostani piaci feltételek mellett 10 százalékot meghaladó éves hozam is elérhető befektetési célú, hosszú távú kiadásra szánt ingatlan vásárlásával - derül ki a Takarék Index kutatásából. Budapesten átlagosan 8,1 százalék, vidéki nagyvárosokban pedig 8,9 százalék az átlaghozam egy használt ingatlan kiadásán.

Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár a 925 000 forintot már elérte- közölte a Cordia, a cég legfrissebb átfogó felmérése alapján.

Az árak további emelkedése irányába hat az elemzés szerint, hogy az induló projektek száma csökken, a még 5 százalékos áfakulcs mellett megvásárolható otthonok kínálata egyre szűkül.

A június elejétől szeptember közepéig tartó időszakban a csökkenő kereslet emelkedő kínálattal párosult, amely lassította az árnövekedést a fővárosi használt lakások piacán - közölte az ingatlan.com szerdán.

Az ingatlan.com korábbi felmérése alapján hozzátette, hogy a kereslet részben azért esett vissza, mert a befektetési célú lakásvásárlók aktivitása jelentősen csökkent a szuperállampapír bevezetésének a hatására.

A Magyarországon található mintegy 4,4 millió lakóingatlan kétharmada energetikai szempontból elavult, az utólagos szigetelés iránt egyre nagyobb a kereslet, de a megrendeléseket visszaveti a munkaerőhiány - közölték az MTI által megkérdezett építőipari szereplők.

Debrecen a legdrágább vidéki egyetemi város, az egy-másfél szobás garzonok átlagos négyzetméter ára 400-450 ezer forint közötti volt az elmúlt negyedévben, az átlagár 29 millió forintot ért el, miközben a nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is lehet vásárolni a Duna House adatai szerint.

A társaság közölte azt is, hogy az egy-másfél szobás garzonok a fővárosban 20-25 millió forint közötti áron érhetőek el.

Felélénkítette az albérletek piacát a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, az azt követő tíz napban a magánszemélyek 28 százalékkal több hirdetést adtak fel, mint az azt megelőző tíz napban - derült ki az ingatlan.com legfrissebb körképéből..

Egyre tudatosabbak az emberek a lakásbérleti szerződések megkötésénél, ugyanakkor a megkérdezettek fele továbbra sem tudja, mire szolgál pontosan a biztosíték (kaució), és a bérleti szerződés jogszerű felmondásával kapcsolatban is sok a bizonytalanság - derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből.

Az egyetemisták körében népszerű fővárosi kerületekben 2-4 éves bérlés helyett érdemesebb lehet lakást vásárolni - derült ki a Takarék Index friss elemzéséből.
A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján számolt úgynevezett fedezeti időtáv - amely megmutatja, legalább mennyi idő után érdemesebb megvenni, mint kibérelni egy lakást - az index készítői által vizsgált budapesti kerületekben 1,8-6 év közötti.

Sok e-mailt küldtek közös képviselők és tulajdonosok is a szégyenpadra ültetett tulajdonosok esetét elemző írásra. Elkeseredett képviselők jelezték, hogy ha nem tennék ki a társasházi hirdetőtáblára a nem fizető tulajdonosok nevét, nem fizetnének. Mások szerint ettől nem lesz jobb a fizetési hajlandóság.

Az elmúlt héten a …….megyei Kormányhivatal ……………….. Járási Hivatala ellenőrzést végzett egy bejelentés miatt, mely szerint a …………….. utca 2. alatti épület egyik erkélyén egy eb állandóan kint van, esik rá a hó, az eső és most süti a nap.

A vizsgálatot végző fiatalember megállapította, hogy az eb (vagy esetleg farkas?) egy szobor, tehát nem történt állatkínzás

Mérséklődött az összeolvadások és felvásárlások (M&A) magyarországi piaca tavaly, a legvonzóbb befektetési célpont továbbra is az ingatlan és a technológiai szektor volt, a külföldi befektetők aránya a korábbi évekhez képest ismét nőtt - derül ki az EY elemzéséből.

A KSH ma megjelent adatai alapján, 2019. I. negyedévében 3661 új lakást adtak át országosan, ami 2010 óta a legerősebb évkezdetet jelenti. Ugyanakkor a kiadott 9639 új lakásépítési engedély már minimális csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, igaz ez még mindig a második legmagasabb volumen 2007 óta.

Napjainkban Magyarországon az emberek döntő hányadának a legfontosabb vagyontárgya a háza vagy a lakása. Épp ezért számomra érthetetlen, hogy nagyon sokan nem vesznek részt a társasházi közgyűlésen: nem érnek rá, fontosabb dolguk van, vagy egyszerűen csak… és nincs magyarázat. Miközben a tizedannyit (sem mindig) érő autót rendszeresen szervízbe viszik, s ott konzíliumot tartanak a szerelővel, részletesen megbeszélve az olajcserét, a levegőszűrő cserét, az akku állapotát, és a sort még folytathatnám.

Tíz éve először 2018-ban lépte át a 100 ezret a folyósított lakáshitelek száma, a múlt évben összesen 108 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, ami egyébként 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - közölte az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva.

Az -normál esetben - nem lehetséges!

MINDENKÉPPEN szükséges egy meghívó, amit írásban meg kell küldeni az érdekelteknek + jól látható helyen a társasházban(több épület esetén az épületekben is ) ki kell függeszteni. A meghívó kötelező „kellékeiről" a 2003.évi CXXXIII törvény az alábbiak szerint rendelkezik:

Az egyik házban, amit kezelünk, 130 forint a közös költség négyzetméterenként, a másik házban 330 forint és kevés. Nyilván ez utóbbi házban mondják, hogy sok a közös költség, különösen azok, akik korábban egy ilyen 130 forintos házban laktak.

Joggal tehetik fel a kérdést, miért ekkora a különbség?

Ne gondoljon senki azokra a luxus WC fülkékre, ahol diszkrét zene nyomja el a toalettben keletkező zajokat. A panelházakban élők évtizedek óta zajközösségben élnek, tudják és hallják: mi történik felettük és alattuk, legalábbis a fürdőszobákban. Az újabb építésű társasházakban valamivel jobb a helyzet, a hangszigetelés nem tökéletes, de talán elfogadható.

Láttak már olyan udvaros társasházat, ahol a tulajdonosok nem használhatják az udvart, legfeljebb átmehetnek rajta? Hogy a valóság még hihetetlenebb legyen, az udvar fenntartásának javításának költségei viszont a tulajdonosokat terheli.

Egy korábbi bejegyzésben már megírtam: van, ahol a beruházó az alapító okirat egy eldugott pontjában „hozzárendelte" az udvari parkolók használati jogát egy néhány négyzetméteres raktárhoz. "Véletlenül" ez a raktár a beruházó tulajdonában maradt, a tulajdonosok pedig nem tudnak parkolni a saját udvarukon.

Sokaknak lehet ismerős, hogy a társasházuk egyik lakója nem fizeti a vízdíjat. A vízszolgáltató cégek sokáig sikeresen lobbiztak annak érdekében, hogy ilyen esetekben a társasház- azaz a többi tulajdonos- fizessen a nemfizető helyett is. Ez a helyzet ma is.

Tegyük hozzá, általában aki nem fizet, mert nem tud, nem akar fizetni vízért, az nem fizeti a közös költséget sem. Egy kisebb ház esetében egy-két ilyen tulajdonos borítja a ház költségvetését.