Napjainkban Magyarországon az emberek döntő hányadának a legfontosabb vagyontárgya a háza vagy a lakása. Épp ezért számomra érthetetlen, hogy nagyon sokan nem vesznek részt a társasházi közgyűlésen: nem érnek rá, fontosabb dolguk van, vagy egyszerűen csak… és nincs magyarázat. Miközben a tizedannyit (sem mindig) érő autót rendszeresen szervízbe viszik, s ott konzíliumot tartanak a szerelővel, részletesen megbeszélve az olajcserét, a levegőszűrő cserét, az akku állapotát, és a sort még folytathatnám.
Tíz éve először 2018-ban lépte át a 100 ezret a folyósított lakáshitelek száma, a múlt évben összesen 108 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, ami egyébként 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - közölte az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva.
Az -normál esetben - nem lehetséges!
MINDENKÉPPEN szükséges egy meghívó, amit írásban meg kell küldeni az érdekelteknek + jól látható helyen a társasházban(több épület esetén az épületekben is ) ki kell függeszteni. A meghívó kötelező „kellékeiről" a 2003.évi CXXXIII törvény az alábbiak szerint rendelkezik:
Ne gondoljon senki azokra a luxus WC fülkékre, ahol diszkrét zene nyomja el a toalettben keletkező zajokat. A panelházakban élők évtizedek óta zajközösségben élnek, tudják és hallják: mi történik felettük és alattuk, legalábbis a fürdőszobákban. Az újabb építésű társasházakban valamivel jobb a helyzet, a hangszigetelés nem tökéletes, de talán elfogadható.
Láttak már olyan udvaros társasházat, ahol a tulajdonosok nem használhatják az udvart, legfeljebb átmehetnek rajta? Hogy a valóság még hihetetlenebb legyen, az udvar fenntartásának javításának költségei viszont a tulajdonosokat terheli.
Egy korábbi bejegyzésben már megírtam: van, ahol a beruházó az alapító okirat egy eldugott pontjában „hozzárendelte" az udvari parkolók használati jogát egy néhány négyzetméteres raktárhoz. "Véletlenül" ez a raktár a beruházó tulajdonában maradt, a tulajdonosok pedig nem tudnak parkolni a saját udvarukon.
Sokaknak lehet ismerős, hogy a társasházuk egyik lakója nem fizeti a vízdíjat. A vízszolgáltató cégek sokáig sikeresen lobbiztak annak érdekében, hogy ilyen esetekben a társasház- azaz a többi tulajdonos- fizessen a nemfizető helyett is. Ez a helyzet ma is.
Tegyük hozzá, általában aki nem fizet, mert nem tud, nem akar fizetni vízért, az nem fizeti a közös költséget sem. Egy kisebb ház esetében egy-két ilyen tulajdonos borítja a ház költségvetését.
Az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az 50 százalékot a budapesti ingatlanpiacon a Duna House adatai alapján.
A Duna House minden általa közvetített tranzakció után rögzíti az eladók és a vevők motivációit. A befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék között volt a fővárosi ingatlanpiacon, de tavaly decemberben már 53, idén januárban pedig 54 százalék.
Trendszerűen csökken az ingatlanbefektetések hozama, ugyanis a hasonló méretű és fekvésű eladó, illetve kiadó lakások eladási árának és bérleti díjainak összevetéséből számított Ingatlanpiaci Hozam Index a teljes magyar piacon 5,86 százalék. Ha egy ingatlantulajdonos a lakását bérbe adta, akkor 2018. február eleje és 2019. január vége között az adott ingatlan vételárának 5,86 százalékát várhatta el bérleti díjként egyéves viszonylatban - közölte a Reálmonitor Kft. saját számításaira hivatkozva.
- Január első három hetében jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó és a kiadó lakások iránt. Az ingatlan.com piaci portál elemzése szerint a magánszemélyek hirdetéseinél az egy eladó lakásra 84 százalékkal, a bérbe adandó ingatlanoknál egy lakásra 112 százalékkal volt több érdeklődő, mint a múlt év azonos időszakában.
.
A társasházi közös képviselők csekély hányada nem tud vagy nem akar elszámolni a rábízott pénzzel.
Aki nem akar elszámolni, (mert „elköltötte" a pénzt) könnyen börtönbe juthat. Így jár az a nyíregyházi társasházaknál tevékenykedett közös képviselő, akit - 2009-2013 között - 10 társasház tulajdonosai bíztak meg közös pénzük kezelésével.
A budapesti lakásárak növekedése nemzetközi összehasonlításban a harmadik leggyorsabb volt tavaly a harmadik negyedévben - derül ki a Knight Frank globális lakáspiaci indexéből, amely világszerte 150 városban hasonlította össze az ingatlanárak emelkedését 2017 harmadik negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között.
Két évtized Csipkerózsika-álom után, a pénzügyi válság lecsengését követően mára a Balaton minden szegletében magához tért az ingatlanpiac. A turizmus is élénkül és egyre színvonalasabb vendéglátóhelyek, szállodák várják a kikapcsolódni vágyókat. Az új ingatlanfejlesztések igyekeznek kitolni az egyébként rövid nyári szezont – fedett medencékkel, wellness-központokkal egész évben jól kihasználhatóak az ingatlanok.
Az utóbbi négy évben minden esztendőben 15-20 százalékkal drágultak a lakások a fővárosban és a megyeszékhelyeken - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Véleménye szerint a kedvező gazdasági helyzetnek és az élénkülő ingatlanpiacnak egymást erősítő hatása van, ami fennmaradhat mindaddig, amíg nőnek a bérek és kedvező hitelhez juthatnak az emberek.
Az előrejelzések szerint nem áll meg a magyarországi lakáspiacon az áremelkedés, a Rock Home ingatlanközvetítő szakértői szerint a következő egy évben mintegy 4 százalékkal emelkedik a lakások átlagára, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy főként a fővárosban már mutatkoznak annak a jelei, hogy a vevők és az eladók túlságosan felértékelik a lakásokat, és a reálisnál nagyobb az áruk.