Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár a 925 000 forintot már elérte- közölte a Cordia, a cég legfrissebb átfogó felmérése alapján.
Az árak további emelkedése irányába hat az elemzés szerint, hogy az induló projektek száma csökken, a még 5 százalékos áfakulcs mellett megvásárolható otthonok kínálata egyre szűkül.
A június elejétől szeptember közepéig tartó időszakban a csökkenő kereslet emelkedő kínálattal párosult, amely lassította az árnövekedést a fővárosi használt lakások piacán - közölte az ingatlan.com szerdán.
Az ingatlan.com korábbi felmérése alapján hozzátette, hogy a kereslet részben azért esett vissza, mert a befektetési célú lakásvásárlók aktivitása jelentősen csökkent a szuperállampapír bevezetésének a hatására.
Debrecen a legdrágább vidéki egyetemi város, az egy-másfél szobás garzonok átlagos négyzetméter ára 400-450 ezer forint közötti volt az elmúlt negyedévben, az átlagár 29 millió forintot ért el, miközben a nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is lehet vásárolni a Duna House adatai szerint.
A társaság közölte azt is, hogy az egy-másfél szobás garzonok a fővárosban 20-25 millió forint közötti áron érhetőek el.
Egyre tudatosabbak az emberek a lakásbérleti szerződések megkötésénél, ugyanakkor a megkérdezettek fele továbbra sem tudja, mire szolgál pontosan a biztosíték (kaució), és a bérleti szerződés jogszerű felmondásával kapcsolatban is sok a bizonytalanság - derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből.
Az egyetemisták körében népszerű fővárosi kerületekben 2-4 éves bérlés helyett érdemesebb lehet lakást vásárolni - derült ki a Takarék Index friss elemzéséből.
A bérleti díjak, a lakásárak és a tartózkodás tervezett időtartama alapján számolt úgynevezett fedezeti időtáv - amely megmutatja, legalább mennyi idő után érdemesebb megvenni, mint kibérelni egy lakást - az index készítői által vizsgált budapesti kerületekben 1,8-6 év közötti.
Sok e-mailt küldtek közös képviselők és tulajdonosok is a szégyenpadra ültetett tulajdonosok esetét elemző írásra. Elkeseredett képviselők jelezték, hogy ha nem tennék ki a társasházi hirdetőtáblára a nem fizető tulajdonosok nevét, nem fizetnének. Mások szerint ettől nem lesz jobb a fizetési hajlandóság.
Az elmúlt héten a …….megyei Kormányhivatal ……………….. Járási Hivatala ellenőrzést végzett egy bejelentés miatt, mely szerint a …………….. utca 2. alatti épület egyik erkélyén egy eb állandóan kint van, esik rá a hó, az eső és most süti a nap.
A vizsgálatot végző fiatalember megállapította, hogy az eb (vagy esetleg farkas?) egy szobor, tehát nem történt állatkínzás
A KSH ma megjelent adatai alapján, 2019. I. negyedévében 3661 új lakást adtak át országosan, ami 2010 óta a legerősebb évkezdetet jelenti. Ugyanakkor a kiadott 9639 új lakásépítési engedély már minimális csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, igaz ez még mindig a második legmagasabb volumen 2007 óta.
Napjainkban Magyarországon az emberek döntő hányadának a legfontosabb vagyontárgya a háza vagy a lakása. Épp ezért számomra érthetetlen, hogy nagyon sokan nem vesznek részt a társasházi közgyűlésen: nem érnek rá, fontosabb dolguk van, vagy egyszerűen csak… és nincs magyarázat. Miközben a tizedannyit (sem mindig) érő autót rendszeresen szervízbe viszik, s ott konzíliumot tartanak a szerelővel, részletesen megbeszélve az olajcserét, a levegőszűrő cserét, az akku állapotát, és a sort még folytathatnám.
Tíz éve először 2018-ban lépte át a 100 ezret a folyósított lakáshitelek száma, a múlt évben összesen 108 ezer lakáshitelt engedélyeztek a bankok, ami egyébként 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet - közölte az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva.
Az -normál esetben - nem lehetséges!
MINDENKÉPPEN szükséges egy meghívó, amit írásban meg kell küldeni az érdekelteknek + jól látható helyen a társasházban(több épület esetén az épületekben is ) ki kell függeszteni. A meghívó kötelező „kellékeiről" a 2003.évi CXXXIII törvény az alábbiak szerint rendelkezik:
Ne gondoljon senki azokra a luxus WC fülkékre, ahol diszkrét zene nyomja el a toalettben keletkező zajokat. A panelházakban élők évtizedek óta zajközösségben élnek, tudják és hallják: mi történik felettük és alattuk, legalábbis a fürdőszobákban. Az újabb építésű társasházakban valamivel jobb a helyzet, a hangszigetelés nem tökéletes, de talán elfogadható.
Láttak már olyan udvaros társasházat, ahol a tulajdonosok nem használhatják az udvart, legfeljebb átmehetnek rajta? Hogy a valóság még hihetetlenebb legyen, az udvar fenntartásának javításának költségei viszont a tulajdonosokat terheli.
Egy korábbi bejegyzésben már megírtam: van, ahol a beruházó az alapító okirat egy eldugott pontjában „hozzárendelte" az udvari parkolók használati jogát egy néhány négyzetméteres raktárhoz. "Véletlenül" ez a raktár a beruházó tulajdonában maradt, a tulajdonosok pedig nem tudnak parkolni a saját udvarukon.
Sokaknak lehet ismerős, hogy a társasházuk egyik lakója nem fizeti a vízdíjat. A vízszolgáltató cégek sokáig sikeresen lobbiztak annak érdekében, hogy ilyen esetekben a társasház- azaz a többi tulajdonos- fizessen a nemfizető helyett is. Ez a helyzet ma is.
Tegyük hozzá, általában aki nem fizet, mert nem tud, nem akar fizetni vízért, az nem fizeti a közös költséget sem. Egy kisebb ház esetében egy-két ilyen tulajdonos borítja a ház költségvetését.
Az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az 50 százalékot a budapesti ingatlanpiacon a Duna House adatai alapján.
A Duna House minden általa közvetített tranzakció után rögzíti az eladók és a vevők motivációit. A befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék között volt a fővárosi ingatlanpiacon, de tavaly decemberben már 53, idén januárban pedig 54 százalék.