A titkolózó földhivatal esete-vagy jogszabályok háborúja?

Jogtudor - 2025-01-22

Egyre többen hívnak fel telefonon, felháborodva azona a gyakorlaton, hogy újabban a földhivatal nem enged betekintést az egyébként közhiteles nyilvántartásnak minősülő iratokba.

A Ptk. 5:166. § (3) -, az Ákr. 33. § (3) -, és az Inytv. 67. § (3) egymással összhangban álló bekezdéseinek rendelkezései értelmében a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem részes fél („harmadik személy" avagy „kérelmező") azokban az esetekben ismerheti meg az okirattár tartalmát, ha igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Az okirat megismerése joga érvényesítéséhez szükséges!

A gyakorlatban az a kérdéses, hogy a földhivatal minek alapján tudja megítélni, hogy az adott személynek joga érvényesítéséhez van szüksége az okirat megismerésének.

Ilyen eset például, ha egy társasházi ingatlan tulajdonosai (élve a társasházi törvény 35.§.(2) bekezdésében foglalt lehetőséggel-„mint a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik közgyűlés összehívását. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni"-olvasható a törvényben.

Ilyen eset például, ha egy társasházi ingatlan tulajdonosai (élve a társasházi törvény 35.§.(2) bekezdésében foglalt lehetőséggel-„mint a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik közgyűlés összehívását. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni"-olvasható a törvényben.

DE NEM TUDJÁK A TULAJDONOSTÁRSAK pontos lakcímét.( Nem az adott társasházban lakik a tulajdonos,)A társasházi törvényben nincs olyan kötelezettség, hogy a közös képviselőnek kötelessége lenne a tulajdonostársak címeit kiadni, s az email lista felhasználásával csak a közös képviselő jogosult közgyűlést összehívni a társasházi törvény 2025 januári változása óta.

Ezért véleményem szerint, ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak magbízottja, vagy a közgyűlés összehívására fentiek szerint jogosult számvizsgáló bizottság képviselője-kéri-igazolva jogosultságát-,mint harmadik személy, vagy kérelmező az okirat tartalmának megismerését, az eljáró Földhivatali Osztály a kérelmet – jogszerűen – nem utasíthatja el.

Hajdu István