Közgyűlési kiskáté: legyünk ott, és kérdezzünk bátran
Napjainkban Magyarországon az emberek döntő hányadának a legfontosabb vagyontárgya a háza vagy a lakása. Épp ezért számomra érthetetlen, hogy nagyon sokan nem vesznek részt a társasházi közgyűlésen: nem érnek rá, fontosabb dolguk van, vagy egyszerűen csak… és nincs magyarázat. Miközben a tizedannyit (sem mindig) érő autót rendszeresen szervízbe viszik, s ott konzíliumot tartanak a szerelővel, részletesen megbeszélve az olajcserét, a levegőszűrő cserét, az akku állapotát, és a sort még folytathatnám.
Az elmúlt tizenkét évben közel 400 közgyűlésen voltam, ezek 20 százalékán jelent meg a tulajdonosok több, mint kétharmada. Majd 200 közgyűlés az eredeti időponttól később kezdődött, mert nem volt jelen a kihirdetett időpontban a tulajdonosok fele.
Pozitív példáim is vannak bőséggel. Sokszor megtörtént, hogy a tulajdonosok jobbnál jobb ötletekkel, javaslatokkal álltak elő a közgyűlésen, vagy jeleztek egy látszólag aprónak tűnő, de súlyossá is válható problémát.
Hogy a rovat címénél maradjak: mire ügyeljünk a közgyűlésen?
Az első válaszom az, hogy legyenek ott. Egy évben egyszer mindenképpen. Olvassák el a korábban megkapott beszámolót, s ha valamit nem értenek, kérdezzék meg.