A lakosság következő egy évre vonatkozó lakásfelújítási és korszerűsítési kilátásai a tavalyi negyedik negyedévben ismét erőteljesebbé váltak, a várakozások 14 éves csúcsra emelkedtek. A bejelentett kormányzati ösztönző intézkedések hatására a következő egy évben a magyar lakásállomány csaknem 14 százalékán végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat - derül ki a GKI és a Masterplast legfrissebb, közös reprezentatív kutatásából.
Ezek a várakozások nemcsak a tavalyi csúcsukra értek fel, hanem a 2008-as válság előtti időket idézik. A 2020 második és harmadik negyedévi felméréseinek adatai világosan mutatják, hogy a koronavírus-járvány hatása a lakásfelújítási piacra egyáltalán nem volt negatív.
Felidézték, hogy a tavaly meghirdetett új otthonfelújítási programban családonként legfeljebb hárommillió forintnyi támogatást lehet elérni 6 millió forintnyi felújításhoz. Az összeg komolyabb, átfogó felújítási-korszerűsítési munka finanszírozására is elegendő, így érdemi segítséget jelenthet az érintett háztartásoknak.
A következő egy évben a magyar háztartások mintegy 14 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására. A tervek megvalósulása esetén egy éven belül 570 ezer körüli lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatot, ami 80 ezerrel nagyobb a harmadik negyedévi megkérdezés eredményénél - közölték.
A következő egy évben a magyar háztartások mintegy 14 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására. A tervek megvalósulása esetén egy éven belül 570 ezer körüli lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatot, ami 80 ezerrel nagyobb a harmadik negyedévi megkérdezés eredményénél - közölték.
A kutatás szerint a legerőteljesebb a felújítási szándék most is a családi házak lakói körében, csaknem 18 százalékkal. A legkisebb korszerűsítési kedvet a panellakásokban élők körében mérték, 9,6 százalékos aránnyal. A tégla építésű társasházakban lakók tervei a kettő között helyezkednek el, 12 százalékos aránnyal.
Budapesten a megkérdezett háztartások 12 százaléka, a megyeszékhelyeken és az egyéb városokban 13 és 14 százaléka, a községekben pedig 18 százaléka készül felújításra. Ez utóbbi esetben a 2020 elejétől hatályos falusi csok is ösztönző erőt jelenthet. A régiók közül Nyugat-Dunántúlon érezhető a legnagyobb aktivitás, ott a háztartások 16 százaléka készül valamilyen felújításra, ugyanakkor az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység várható, 15-15 százalékos - derül ki a GKI és a Masterplast kutatásából.
A GKI negyedévente készít felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januártól a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.