Rémregényt lehetne írni arról a nagy társasházról, amelynek története évek óta foglalkoztatja az egyik magyarországi nagyváros közvéleményét. Ezúttal egy kis szeletét vegyük górcső alá, annak bizonyítására, hogy mennyire fontos e rovat előző posztjában irt alapelv: szakképzett társasházkezelőre bízzák a ház ügyeit.
.Esetünkben egy rutinos, igen jó hírnévnek örvendő -ingatlankezelői szakvizsgával is rendelkező - kollégát puccsoltak meg a többszáz lakásos, építés alatt álló társasházban, s helyette megbíztak egy szakképzetlen fiatalembert, aki „művezetőként" is tevékenykedett az építkezésen.
A biztonság kedvéért a saját nevére íratott bankszámlára kérte a pénzt ifjú hősünk, ami azzal az előnnyel kétségtelenül járt, hogy nem lehetett inkasszózni a szolgáltatóknak a közüzemi díjaikat, és senki más nem láthatta a bankszámla forgalmát, így a házipénztárba "vándorolt" összegek nagyságát sem.
Amikor évek múlva új szakképzett házkezelő láthatott munkához, hamar kiderült, nincs könyvelés, de zsebbe fizetett közös költség, cédulás elszámolás annál több. Könyvelő, mérlegképes könyvelő és könyvvizsgáló is segédkezett a rendrakásban, s az együttes munkának köszönhetően a házipénztár bizonyítható hiánya meghaladta a 13 millió forintot.
Az ügyvédi felszólításra sem érkezett meg a ház nevére szóló bankszámlára a társasház pénze, így feljelentés lett az ügyből. Napjainkban megszületett az elsőfokú ítélet: 13 millió forint sikkasztásért 2 év börtön, egyelőre 5 évre felfüggesztve. Az ügyészség ugyanis letöltendő börtönbüntetésért fellebbezett.
Hajdu István