A bajok gyökere: az alapító okirat
Ha az elmúlt másfél évtizedben társasházak kezelésére vállalkozott bárki Magyarországon, bőven szerezhetett tapasztalatokat a házépítés, és fenntartás buktatóiról. Találkozhatott átvert kisemmizett, milliókkal megkárosított tulajdonosokkal, tévhitben tartott lakókkal, terrorizált szomszédokkal, alkalmatlan közös képviselőkkel.
Azért indítjuk el ezt a webújságot, hogy mindenki tanulhasson a más kárán, szerezhessen tapasztalatokat, kaphasson tanácsot.
Legelőször az alapító okiratok szemet szúró hibalistájával kezdeném, mert a bajok gyökere ott van az alapító okiratban.
Kevesen tudják ugyanis, hogy az alapító okiratot csak 100 százalékos egyetértéssel lehet megváltoztatni.
Ha egyetlen tulajdonos nem írja alá a módosítást, nem akarja, nem indokolja, marad a régi, az elrontott, még akkor is, ha azt ötven-hatvan évvel ezelőtt vetették papírra
Korántsem a teljesség igényével, néhány típushibát felsorolnék, azzal a megjegyzéssel, hogy minden eset mögött valóban működő társasházak vannak
1. Az alapító okiratot a beruházó készítteti el az ügyvédjével, így az ügyvéd a beruházó érdekeit figyelembe véve dolgozik.
2. A beruházó a telkén saját magának üzletet és lakást is épít. Az üzlet megnyitásához szükséges parkoló csak a közös telken belül lehet, így a potenciális vevők a szép nagy udvart látják, meg a garázsokat a lakások alatt. Később derül ki, hogy az udvar jelentős hányada jogilag az üzlet vásárlóinak parkolója, de az építtető -számla nélkül, zsebbe fizetéssel - megengedi, hogy a tulajdonostárs oda álljon az autójával.
3. A beruházó az alapító okirat egy eldugott pontjában „hozzárendeli" az udvari parkolók használati jogát egy néhány négyzetméteres raktárhoz. "Véletlenül" ez a raktár a beruházó tulajdonában marad, a tulajdonosok pedig nem tudnak parkolni a saját udvarukon.
4. A beruházó az alapító okiratban olyan rendelkezéseket is kőbe vés, amelyeket a szervezeti és működési szabályzatban kellene rögzíteni.
5. A beruházó az alapító okiratban a saját magának szánt külön tulajdonú egységeket (jellemzően mélygarázs) a valós alapterületnél nagyobb tulajdoni hányaddal látja el, így később jelentős mértékben képes befolyásolni a közös költséget és a közgyűléseken a szavazást.
A példákat még sokáig sorolhatnám, ( később fogom is) de csak azt erősítik, hogy mindenkinek azt ajánlom: kizárólag az alapító okirat elolvasása után vásároljon lakást.
Már, ha van ilyen dokumentum.
Ha nincs, az egy másik eset: erről később szeretne írni Önöknek a szerkesztő:
Hajdu István